MI 5 = Military Intelligence - Katonai felderítés
Amint látjuk, az elnevezések dolgában a britek nem tanúsítottak valami egetverő kreativitást, amit az első világháború kitörésekor tetéztek azzal, hogy a belföldi ügyosztályt átkeresztelik MI-5-re. a kémeket foglalkoztató szervezetet pedig MI-6-ra. A betűk a Military Intelligence, vagyis a Katonai Hírszerzés rövidítéséből származnak, hiszen mindkét szerv a hadseregbe tagozódott.

Természetesen megalakultak a többi számhoz kapcsolódó szervezeti egységek is, amelyek igen változatos feladatkörrel rendelkeztek: az MI-1 például a titkárságot jelentette, az MI-4 a katonai térképészeket, míg az MI-9 az okmányhamisítókat és a postai cenzúrát.

Az első világháborúban az MI-6 első embere, Sir George Mansfield Cumming máris bebizonyítja, hogy emberei kiválóan sajátították el a szakmai fogásokat: Franciaországban és Belgiumban sikerült olyan informátor-hálózatot kiépíteniük, amely az általa szolgáltatott információkkal elősegítette az Antant győzelmét. Cummings még egy aprósággal is beírta nevét a brit hírszerzés aranykönyvébe: ő honosította meg azt a szokást, amit a főigazgatók (állítólag) azóta is követnek: zöld színű tintával és egy egyszerű C betűvel szignálják az eléjük terjesztett bizalmas ügyiratokat.

Ne legyünk azonban igazságtalanok, hiszen a negyvenes évek komoly eredményeket is hoztak; a nevezetes német katonai kódgép, az Enigma rejtjelének feltörése ugyancsak a brit hírszerzés Bletchley-parki mestereinek kezemunkáját dícséri, akik nem tudták túltenni magukat azon az óriási kudarcon, hogy Németország volt gyakorlatilag az egyetlen európai állam, ahol egyetlen brit hírszerző sem tudott felmutatni valamirevaló eredményeket.