A rendfokozat a fegyveres erőknél (honvédség, légierő, haditengerészet) és a fegyveres testületeknél, rendvédelmi szerveknél (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásosai, katasztrófavédelem) alkalmazott, törvény által szabályozott – a szolgálati beosztással egységben –, a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.
Magyarországon a fegyveres erők és testületek – honvédség, rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem hivatásos tagjainak rendfokozata formailag megegyezik egymással. Eltérés csak a rendfokozatok megjelenésében, a váll-lap és a paroli alaplap színében van: a paroli színe a honvédségen belül a fegyvernemtől függ, például vörös a tüzéreké; kék a Rendőrségé, zöld a megszűnt Határőrségé , lila a BVOP-é, vörös a katasztrófavédelemé.
A mai értelemben vett katonai rendfokozatok kialakulása és a ranglétra megjelenése a 17-18. században, a tömeghadseregek megjelenésének időszakára tehető, bár rendszeresítésük hosszú évek alatt alakult ki. A világ legtöbb haderejében a rendfokozatok három fő csoportra oszthatók: a tisztekre, a tiszthelyettesekre és a legénységre. Ez utóbbiak a tisztesek és a honvédek, matrózok, vagyis a közkatonák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése