albigensek, a 12. században a dél-franciaországi Albi városban keletkezett eretnekség. Előbb a Jónak és a Rossznak mérsékelt kettősségét vallották, később átvették a bogumilok radikális nézeteit.
bogumilok (or. 'Isten kedveltjei'): eretnek szekta. - A hagyomány szerint Péter bolgár cár (927-968) idején Jeremias Bogomil bolgár pap alapította. Hitük szerint a világot a Jó (Isten) és a Gonosz (ördög) teremtette; Isten teremtménye a lélek (a porhüvelybe zárt szellem). A földi világot, a testet s az egyh-at is Isten elbukott elsőszülött fia, Satanael teremtette, a másik fia, Jézus Krisztus testet öltve megmutatta az igazság felé vezető igaz utat, de tanait később meghamisították. „Keresztények” (igazak) csak azok lehettek, akik tökéletességre törekedve egész napjukat elmélkedéssel töltötték, a lélek túlvilági életére készülve. A testi életet és a munkát az ördög előtti hódolatnak tartották. Az egynejűséget éppoly bűnnek tartották, mint a kicsapongást v. többnejűséget. Az emberben 2 lelket tételeztek föl, a jót és a rosszat, s csak az lehetett bogumillá, akiből a rossz lélek távozott.
A templomosok vagy templomos lovagrend az egyik leghíresebb keresztény harcos szerzetesrend, egyházi lovagrend volt.
A templomos lovagrend 1118-ban, keresztes lovagokból szerveződött társulásból, a Szentföldön alakult. Hugues de Payns vezetésével nyolc vagy kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a Szentföld zarándokai védelmének szenteli.
A Szentföld egy kifejezés, mely Kis-Ázsia azon részre utal, minek igen komoly vallási jelentősége van a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben. A mai határokat figyelembe véve a Szentföld a mai Izrael teljes területét foglalná magába, valamint Jordánia és Libanon egyes részeit. A Szentföld legfontosabb része a "Szent város", Jeruzsálem, mely mind a judaizmus, mind a kereszténység legszentebb helye, valamint az iszlám harmadik legszentebb városa (Mekka és Medina után). A Szentföld vallási jelentősége volt a keresztes hadjáratok mozgatórugója; a terület már a biblikus idők óta fontos zarándokhely volt.
A gnoszticizmus korai keresztény vallási irányzatok neve. A szó töve, a gnózis görögül tudást jelent. A gnózis, mint az igazi tudás tana, abból a vélekedésből indul ki, hogy létezik igazi tudás. Erre támaszkodnak meghatározásai, leírásai és magyarázatai.
Mithrász a római császárkor egyik legnagyobb istene, a köré szerveződött misztériumvallás központi alakja.
Mithras, Mitra néven az ókori indiai hitregékben a felkelő nap istene, később Mithra névalakban a perzsa vallásban egyre jobban előtérbe kerül, s a világosság istene, a perzsa vallás megváltója lett, aki a jóság és az igazság küzdelmében a diadalmas vezér szerepét játssza.
Egyes mítoszok szerint december 25-én született egy szűztől (más mítoszok szerint sziklából). Nagy mesternek tartották, ő volt a bölcsesség, az igazság és a hit. Funkciója miatt megváltónak is hívták.
Perzsiából Babilonba, onnan Kis-Ázsiába, majd az 1. századbanRómába került, s a Római Birodalom egyik legnépszerűbb istenévé lett egészen az 5. századig. Commodus császár uralkodásának idején kultuszát már államilag támogatták
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése