Október 2015

A kesu (Anacardium occidentale) Közép-Amerikában őshonos örökzöld növény. A szömörcefélék családjába tartozik. A kesufa 5-10 méter magasra nő meg. Sárga vagy rózsaszínű virágai 25–20 cm-es bugavirágzatokba tömörülve nyílnak. A kesut trópusi klímában mintegy 1000 m magasságig ültetik, a szárazságnak legellenállóbb, igénytelen fák legjobban azokon a forró vidékeken tenyésznek, ahol évente több hónapos száraz évszak adódik. A növényt magról vagy ivartalanul szaporítják, és kertekbe vagy ültetvényekbe telepítik. A kesualmákat a kesudiókkal együtt érett állapotban szedik. Ha csupán a diót szüretelik, akkor lehullásuk után összegyűjtik. A növények 3–5 éves korban fordulnak termőre, a kifejlett fák 5–50 kg diót produkálnak. A kesualma csak néhány napig tárolható.

A Monte Cristo grófja (The Count of Monte Cristo) egy 2002-ben bemutatott filmdráma Kevin Reynolds rendezésében. A film a tizedik olyan feldolgozása id. Alexandre Dumas könyvének, mely csak érintőlegesen alapul az eredeti történeten.

A film nagy vonalakban követi az eredeti történetet (Edmond Dantés bebörtönzése és bosszúja), több helyen változtattak a történeten (például a főbb karakterek közti rokonsági kapcsolat vagy a befejezés), leegyszerűsítették vagy töröltek belőle. Az egyik legnagyobb eltérés a könyvhöz képest Edmond megmenekülése If várából, a filmben ugyanis szökésére már akkor rájött a két börtönőr, mielőtt még a tengerbe dobhatták volna a hullazsákot, melyben Dantés rejtőzött Faria abbé helyett, így Edmondnak meg kellett ölnie egyiküket ahhoz, hogy meg tudjon szökni. A filmet számos, a könyvben eredetileg nem szereplő akciójelenettel toldották meg, feltételezve, hogy így majd az akciófilm rajongók kedvébe járnak.

Ordonánc - Tiszt mellé szolgálatra beosztott katona, küldönc.

Guta -Megüt a guta vagy a guta kerülget - mondjuk, amikor nagyon dühösek, ingerültek vagyunk.

A Magyar szólások és közmondások tára szerint a kifejezés eredeti alakja megüti a szél volt (ismert a szélütést kap kifejezésünk is), azaz a néphiedelem szerint a szél, illetve a forgószélben levő boszorkányok ütik meg azt az embert, aki agyvérzést kap.

A kifejezésben a szelet később helyettesítette a guta szó, amely a latin gutta-ból származik, jelentése pedig: csepp. A régi orvosok ugyanis azt tartották, hogy a gutaütést az agyról leváló cseppek okozzák.

Az articsóka Észak-Afrikában őshonos fészkesvirágú zöldség- és gyógynövény, Európában termesztik. A görögök óta népszerű zöldségféle. Magyarországon sokáig dísznövényként tartották. 

Magas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres színű.

Ránézésre rokonaihoz, a bogáncsformákhoz és a szamárkenyérhez hasonlóan veszedelmesen szúrósnak tűnik, filces-szőrös levelei azonban puhák, kellemes tapintásúak.

Többnyire csak a vetése utáni második évben kezd virítani, és 3-4 éven át ad jó termést. A bogáncséhoz hasonló, bíborszínű, majd’ ökölnyire megnövő virágai a nyár végén jelennek meg az elhúsosodott virágtengelyeken. A húsos csészeleveleket még bimbós állapotban szedik, és blansírozás, párolás, sütés, marinálás és egyéb műveletek után eszik.

Atlasz (görög betűkkel Ἄτλας) a görög mitológiában a titánok leszármazottja, az óriás, aki a vállán tartja az égboltot. 

A titánok és titaniszok a görög mitológiában Gaia és Uranosz első tizenkét gyermeke, az istenek második nemzedéke. A hat fiútestvér, azaz a titánok, név szerint Ókeanosz, Koiosz, Kriosz, Hüperión, Iapetosz és Kronosz, illetve a hat lánytestvér, azaz a titaniszok, név szerint Téthüsz, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé és Theia. Egyes források megemlítenek egy hetedik titaniszt, Diónét, Theia ikertestvérét. A titánok és titaniszok kezdetben az őserő megtestesítői, később találmányaik által az emberiség jótevői. Fiatalabb testvéreik a küklopszok és a hekatonkheirek. A titánok rangját utódaik örökölhették.

Az Atlasz 2400 kilométer hosszúságban és 300–400 km szélesen elnyúló hegylánc Észak-Afrikában, Marokkó, Algéria és Tunézia területén. Az Alpi-himalájai-hegységrendszer legnyugatibb tagja, az afrikai kontinens egyetlen alpi típusú hegysége. Hozzátartoznak Gibraltár hegyei is. Zömében az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, de variszkuszi, sőt még ősibb kőzetek is előfordulnak területén. Fiatal lánchegység, amely több vonulatból áll. 

A kinin (INN: quinine) egy természetes kristályos alkaloid, melynek lázcsillapító, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásai vannak. Íze nagyon keserű. Szerkezetileg a kinidin sztereoizomerje.

A kinin volt az első hatékony gyógyszer a Plasmodium falciparum által okozott malária kezelésében. A 17. században kezdték használni. Egészen az 1940-es évekig ez volt az elsőként választandó szer maláriában, majd szerepét más gyógyszerek vették át. Bár ma már jóval hatékonyabb maláriaellenes szerek is kaphatók, a kinint még ma is használják ebben az indikációban.

Fernando de Magallán (feltehetőleg Porto, 1480. október 17. – Fülöp-szigetek, 1521. április 27.) portugál felfedező, a Csendes-óceán névadója. Az ő vezetésével indult útjára 1519-ben az az expedíció, melynek tagjai végül elsőként hajózták körül a Földet, ám Magallán útközben, a bennszülöttekkel vívott harcban életét vesztette. 

A Magellán-szoros hajózható tengeri út, hosszú, kanyargó és keskeny tengerszoros a dél-amerikai kontinens déli csúcsa (pontosabban Chile partjai), illetve a részben Argentínához tartozó Tűzföld és a vele szomszédos szigetek között. A Csendes-óceán és az Atlanti-óceán közti legfontosabb természetes átjáró, de a barátságtalan éghajlat és a szoros szűk volta miatt nehéz hajózási útnak számít. A Panama-csatorna megnyitása (1914) a Magellán-szoros fontosságát csökkentette, de nem szüntette meg.
Tűzföld a Dél-Amerika legdélibb területét alkotó szigetvilág. A Magellán-szoros választja el a dél-amerikai kontinenstől. Részben Chiléhez, részben pedig Argentínához tartozik. Itt fekszik a világ legdélibb városa, Ushuaia. A hideg, nyugaton nedves, keleten száraz éghajlat sok szokatlan állatnak ad otthont.